A pajzsmirigy

A pajzsmirigy:

A pillangó alakú pajzsmirigy egy kis mirigyes szerv, amely a nyak elülső részén, a gége alatt, a légcső előtt található. A mirigy jobb és bal lebenye középen össze van kötve egy kis haránt mirigyállománnyal. Normálisan a pajzsmirigy nem látható és csak alig tapintható. A pajzsmirigy állományában lévő üreges tüszők, a follikulusok három hormont termelnek: trijód-tironint, tiroxint és kalcitonint.

A pajzsmirigyhormonok a szervezet „gázpedáljaként” működnek. Felgyorsítják a sejtekben zajló kémiai folyamatokat, az anyagcseréjét. Emellett gyermek- és pubertáskorban serkentik a növekedést, valamint biztosítják a szív és az idegrendszer normális működését. Kibocsátásukat az agyalapi mirigy pajzsmirigy-stimuláló hormonja (TSH) szabályozza. A harmadik pajzsmirigyhormont (kalcitonin) a pajzsmirigy szövetében lévő parafollikuláris sejtek termelik. Ez a hormon a vér kalciumszintjének szabályozásában vesz részt. A testben a legnagyobb mennyiségben jelenlévő ion, a kalcium jelentős szereppel bír a csontok és fogak felépítésében, az idegimpulzusok vezetésében, az izom-összehúzódásban és a váralvadásban. Éppen emiatt a kalcium vérszintjének pontos szabályozása életfontosságú feladat. A kalcitonin csökkenti a vér kalciumszintjét a szervezet legnagyobb kalciumraktára, a csontállomány lebontásának lassításával és a kalcium csontba építésének felgyorsításával. Ha a vér kalciumszintje emelkedik, megnő a pajzsmirigy kalcitonintermelése is. A pontos szabályozást a kalcitonin egy másik, ellenkező irányba hat hormonnal, a mellékpajzsmirigyek által termelt parathormonnal együtt végzi.

·        A pajzsmirigy alulműködése, a hipotireózis: leggyakoribb oka a Hashimoto-tireoiditisz (autóimmun folyamat). A betegség gyakran a pajzsmirigy fájdalmatlan megnagyobbodásával vagy toroktáji gombócérzéssel kezdődik. A betegségre oki kezelés nem ismert. A folyamat végeredményeként csökkent pajzsmirigyműködés alakul ki, amit hormonpótlással kezelünk. A pajzsmirigygyulladásnak egy érdekes és nem túl ritka formája a szülés után lép fel. Ezt a formát úgy hívjuk, hogy rejtett limfocitás tireoiditisz. E betegségben a szülés után a pajzsmirigy fájdalmatlanul megnagyobbodik. A szülés után hetekig, akár hónapokig lehet fokozott a működése, amit csökkent működés követ, majd általában visszaáll a mirigy normális működése. Ha a hipotireózis fennmarad, tartós hormonpótlás válik szükségessé. A pajzsmirigy elégtelen működése a szervezet anyagcseréjének lelassulását okozza.

·        A pajzsmirigy fokozott működése a hipotireózis, a csökkent működés tünetei nem oly feltűnőek, s fokozatosan alakulnak ki. A kialakult tünetegyüttest sokszor a depresszióval tévesztik össze. A betegségben az arckifejezés egykedvűvé válik, a hang rekedt, a beszéd lelassul. A szemhéjak csüngnek, a szemek és az arc puffadttá válik. Ezt sokszor a betegséggel járó hízással magyarázzák. Székszorulás lép fel, s az anyagcsere csökkenése miatt a betegek kifejezetten fázékonnyá válnak, képtelenek a hideget elviselni. A haj ritkává és szárazzá, a b?r durvává, szárazzá, pikkelyessé és vastaggá válik. A kezek bizsereghetnek, fájhatnak. Testszerte ödéma, úgynevezett mixödéma jelentkezik. Az idős betegek feledékenyek, zavartak lesznek, elbutulhatnak. Az előbb felsorolt tünetek miatt a kórkép könnyen összetéveszthető az Alzheimer- kórral. Ha a betegséget nem kezelik, végül is vérszegénységet, alacsony testhőmérsékletet és szívelégtelenséget okoz. A pajzsmirigy csökkent működése igen jól kezelhet? hormonpótlással.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

Megosztás

Mellékvese

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

Megosztás

Az agyalapi mirigy által termelt hormonok

Az agyalapi mirigy által termelt hormonok

  • A tejelválasztást serkentő hormon (LTH), LactoTrop Hormon vagy prolaktin:

Fő feladata, hogy a szülés után az emlőmirigy állományában megindítsa, illetve fokozza a tejelválasztást, melyet reflexesen az emlőbimbó szopása vált ki; azonban egyéb folyamatokban is szerepet játszik (pl.: anyagcsere növekedés, szaporodás).

Magas prolaktin szint miatt elmarad vagy rendszertelenné válik a menstruáció, megduzzadnak az emlők, tejcsorgás is kialakulhat. Ez a meddőség egyik oka is lehet. Férfiakban csökken a nemi működés, potenciazavar alakulhat ki. A terhesség alatt több más hormonnal együtt rész vesz az emlőmirigy kiépülésében, illetve a szoptatás során serkenti a tejelválasztást. A szülés után gátolja a női nemi ciklus beindításáért felelős hormonok termelődését, így a tüszőérést is. A szervezetben található sárgatestre is hat.

Prolaktin túzott termelésének jelei a következők lehetnek:

·        hízás

·        izzadás

·        sápadtság

·        alvászavarok

·        fáradékonyság

·        gyengeség

·        apró lila foltok a lábszáron

·        férfiaknál merevedési problémák

·        nőknél libidó csökkenése, fájdalmas szex

·        be nem gyógyuló vagy heget hagyó sebek a bőrön

·        ciklus problémák

  • A tüszőserkentő hormon (FSH):

Mindkét nemben a nemi szervekre hat (herék, petefészek) valamint az ivarsejtek (ondósejtek, petesejtek) érését szabályozza. A petefészek több ezer tüszőt (follikulus) tartalmaz, melyek mindegyikében egy megtermékenyítetlen petesejt található. Minden női ciklus elején az agyalapi mirigy FSH-t juttat a keringésbe, amelynek hatására a tüszők egy része elkezd érni, majd közülük a leggyorsabb (általában egy, ritkán kettő vagy több) teljesen megérik. Érés közben a tüszők ösztrogént termelnek, az ösztrogénszint emelkedése jelzi a hipofízisnek, hogy a továbbiakban már nincs szükség a FSH-ra. A tüszők száma a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, nemcsak a megérés és az ezt követő felhasználódás miatt, hanem spontán pusztulás következtében is. Ha a női ciklus során nem indul érésnek megfelel? számú tüsző, és ezek nem termelnek elég ösztrogént, akkor a FSH szintje nem csökken, hanem magas értéken stabilizálódik. Ez jellemző mind korai petefészek elégtelenségben, mind pedig menopauza esetében (akár korai, akár nem). A magas FSH szintet teszik felelőssé a hőhullámokért és a rossz közérzetért. A follikulushiány okai közé tartoznak a kromoszóma rendellenességek és a sejtek genetikai állományát pusztító toxikus (mérgező) anyagok. A follikulus diszfunkciót (elégtelenül működő tüszőt) leggyakrabban autoimmun betegség váltja ki. Ennek lényege, hogy a női szervezet ellenanyagokat termel a saját petefészkek bizonyos sejtjei ellen, amely károsíthatja a tüszőket. A kiváltó okot nem tudjuk pontosan, de a folyamatot általában vírusfertőzés indítja el.

  • A thyreoidea-stimuláló hormon (TSH), pajzsmirigy-serkentő hormon vagy tireotropin:

Az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő hormon, mely a pajzsmirigyre stimulálóan hat és serkenti annak hormontermelését. A TSH hatására a szívverés gyorsul, az anyagcsere fokozódik. Amennyiben a TSH nem termelődik vagy a termelés nem elegendő, másodlagos hypothyreosis (pajzsmirigy alultermelés) alakul ki.

TSH hiánya:

·        zavartság

·        fáradékonyság

·        székrekedés

·        hidegérzékenység

·        száraz bőr

·        testsúlygyarapodás

·        gyermekek elmaradnak a növésben

 

  • A sárgatest hormon vagy luteinizáló hormon (LH):

A menstruációs ciklus hosszát és egymást követését szabályozza, beleértve az ovulációt, a méh előkészítését a megtermékenyített petesejt befogadására és a petefészkek ösztrogén és progeszteron termelését. A férfiaknál a herék androgéntermelését stimulálja. A sárgatest szerepe az, hogy a méhet előkészítse, ha megtermékenyítés történik. A sárgatest által termelt progeszteron hatására a méhnyálkahártya vastagszik, feltöltődik folyadékokkal és tápanyagokkal, hogy előkészüljön az esetleges magzatra. A progeszteron hatására a méhnyak nyák sűrűbb lesz, így a spermiumok, vagy a baktériumok méhbe jutásának esélye csökken. A progeszteron a testhőmérsékletet is enyhén megemeli a sárgatest fázis idején, és az emelkedett is marad, amíg a menstruáció megindul. A sárgatest fázis második felében az ösztrogén szint emelkedik, amely szintén a méhnyálkahártya vastagodását váltja ki. Az ösztrogén és progeszteron szint emelkedésére válaszként az emlő tejmirigyei növekedni kezdenek. Ennek eredményeként a mellek megduzzadhatnak, és érzékennyé válhatnak.

  • A mellékvesekéreg serkentő hormon (ACTH):

A szervezet víz- és sóháztatására hat, tehát a mellékvesék kéregállományának működését serkenti. Tútermelődés esetén Cushing-kór fejlődik ki: arc, nyak, törzs elhízása vékony végtagok mellett (telihold arc).

  • Az antidiuretkus hormon (ADH), adiuretin, régi elnevezés: vazopresszin:

Feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában. Hatására kevesebb víz választódik ki a vizelettel, azaz a vizelet koncentrálódik, a fajsúlya megnő. Az antidiuretikus hormon egy “szomjúsághormon”, hatására a vesékben az ADH hiánya esetén a víz nem szívódik vissza a véráramba, vízveszteség alakul ki. A betegek nagy mennyiségű vizeletet ürítenek (napi 20 literig) és ennek következtében rengeteget isznak. A fájdalom, a stressz, a fizikai terhelés és a vér alacsony cukorszintje szintén az antidiuretikus hormon felszabadulásához vezethet.

  • Az oxytocin:

Simaizom-összehúzó hatású, a méh (fontos szerepe van a szülés megindításában) és az emlők simaizomzatára hat, valamint tejürülést is segíti. A terhességi hormonok gátolják hatását, férfiaknák a hímivarsejt képz?désre hat. Oxytocin szabadul fel orgazmuskor mind a férfiban, mind a nőben. A közösüléskor felszabaduló oxytocin lehet felel?s a monogám kapcsolatokért (férfiakban az oxytocin hatását valamelyest ellensúyozza a tesztoszteron). Szerelmes embereknek magasabb az oxytocin-szintje. Az agyvízbe fecskendezett oxytocin spontán erekciót okoz. Férfinál az ejakulációt segíti, nőnél méhösszehúzódást okoz. Az anyai oxytocin felkészíti a magzati agyat a szülésre, valamint az anyai kötődést is segíti. Autistákban alacsonyabb oxytocin-szintet mértek. Fokozza a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

Megosztás

A hormonok

A hormonok:

A hormonok általában nem fajspecifikus anyagok. A hormonokat nem mindig belső elválasztású mirigyek (endokrin) termelik és nem mindig a vér szállítja. A hormonrendszer működését befolyásolja az idegrendszer, egyes szabályozó anyagot maga az idegrendszer termel. Így a hormonrendszert nemcsak endokrin, hanem neuroendokrin rendszernek is szoktuk nevezni. A hormonok többsége a sejthártya receptorain kötődik meg. A hormonok olyan jelhordozó molekulák (kémiai hírvivők, transzmitterek), amelyek információt tartalmaznak az őket termelő sejtek állapotáról, és amelyek befolyásolni képesek más sejtek működését, ezáltal az él?lények életfolyamatait szabályozzák.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

Megosztás

Az agyalapi mirigy

Az agyalapi mirigy

Az agyalapi mirigy (agyfüggelékmirigy) vagy hipofízis (hypophysis) az agy alapján (basis cerebi) található belső elválasztású mirigy. Régi neve glandula pituitaria (turhamirigy); az angol nyelvű irodalomban ma is ezt a szót használjuk (pituitary gland). Kisebb cseresznye nagyságú szerv, mely a scala crani mediában, ezen belül is a (töröknyeregben) helyezkedik el. A hipofízis egy nyélen keresztül hozzákapcsolódik a hipotalamuszhoz. Két lebenyből épül fel. A hátulsó lebeny (neurohipofízis) valódi idegszövet, míg az elülső lebeny (adenohipofízis) garathám eredetű. A hátsó lebeny két hormont: oxitocint és vazopresszint tárol és ürít. Ezeket a hipotalamusz hozza létre. Az oxitocin a simaizmok összehúzódását segíti el? a méhben a szülés során. Az elülső lebenyben termelődnek: tüszőérlelő hormon (folliculus stimuláló hormon, FSH), sárgatest hormon (luteinizáló hormon, LH), adenokortikotrop hormon (ACTH), prolaktin, növekedési hormon (szomatotrop hormon, GH), pajzsmirigyserkentő hormon (thyreoidea stimuláló hormon, TSH).

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

Megosztás

Az emberi agy

Az emberi agy:

Az agy működése teszi lehetővé az érzést, a gondolkodást, mozgást és a szervezet belső folyamatainak automatikus szabályozását.

  • Története:

Kezdetben úgy vélték, az agy nem szolgál más célt, mint a koponya kipárnázását. J Az ókori Egyiptomban a késői Középbirodalomtól kezdve az agyat a mumifikációt megelőzően el is távolították, mivel a szívet tartották a tudat központjának. A későbbi ötezer év során ez a nézet tévesnek bizonyult, bár nyomai számos szófordulatban megmaradtak.

A Kr. e. I. évezred második felében az ókori Görögországban eltérő nézeteket vallották az agy szerepéről. A Kr. e. VI. század körül élt püthagoreus Krotóni Alkmaión volt az első, aki az agyat tekintette az elme székhelyének. Hippokratész is úgy tartotta, hogy az intelligencia központja az agyban van. Arisztotelész pedig úgy vélekedett, hogy a szív hordozza az intelligenciát, az agy feladata pedig csupán a vér hűtése. Véleménye szerint az emberek azért racionálisabb lények az állatoknál, mert nagyobb agyuk jobban lehűti vérüket. J

A hellenisztikus kor során alapvető felfedezéseket tettek nem csak az agy és az idegrendszer anatómiájával és fiziológiájával kapcsolatban, hanem az élettan szinte minden területén. Munkájuk nagy része sajnálatos módon elveszett.

A Római Birodalom idején él? görög orvos, Galénosz boncolást végzett juhok, majmok, kutyák, sertések és más emlősök agyán. Ebből vonta le abbeli következtetéseit, hogy a kisagy sűrűbb az agynál, ez irányítja az izmokat, míg a nagyagykéreg lágyabb, ezért az érzékeket ez dolgozza fel. Galénosz elmélete szerint az agyat a kamráiban található folyadék mozgása működteti.

Az ókorban az elmét nagyrészt az élet princípiumaként kezelték. René Descartes állította először filozófiailag reflektáltan test és a lélek abszolút különbözőségét. Szerinte míg a testek időbeliek és térbeliek, vonatkoznak rájuk a fizikai törvények, megismerésük pedig korribilis és fallibilis, addig az elme időbeli, de nem térbeli, nem vonatkoznak rá a fizikai törvények, megismerésük pedig tévedhetetlen; ráadásul az elme saját létezésében nem, a test létezésében pedig képes kételkedni. Ezekből vonja le a következtetést, hogy test és elme (lélek) reálisan különböznek. Ezt a nézetet hívjuk szubsztanciadualizmusnak, illetve karteziánus dualizmusnak.

  • Az agy bemutatása:

A legnagyobb része a nagyagy, amely az érzékelés és tudatos magatartás központja, igen fejlett, mérete az emberi evolúció során rohamos gyorsasággal növekedett. Két részből, két nagyféltekéből áll, melynek külső rétegét a vékony agykéreg képezi, amely az ember összes tudatos működését irányítja. Az agy felszínének dióbélszerű megjelenését a barázdák (sulcusok) és a tekervények (gyrusok) adják. Ezek teszik lehetővé, hogy az agykéreg nagy felszíne a koponyaüreg korlátozott terében elférjen. Mindkét félteke négy lebenyre tagolható: a nyakszirtlebeny (lobus occipitalis) főként a látásban, képalkotásban játszik szerepet; a halántéklebeny (lobus temporalis) a hallás és a beszéd központja; a fali lebeny (lobus parietalis) a mozgás és az érzékelés folyamatait irányítja; a homloklebeny (lobus frontalis) pedig a gondolkodásban, tervezésben játszik szerepet.

A két nagyagyféltekét egy idegszövetből álló köteg a kérgestest (corpus callosum) köti össze, amely lehetővé teszi a folyamatos információcserét a két félteke között.  (Az epilepsziásokat régebben úgy gyógyították, hogy a két félteke közötti összeköttetést kiiktatták.)

A nagyagytól hátrafelé elhelyezkedő kisagy a mozgások összehangolásáért és az egyensúly érzékelésért felelős. A kérgestest alatti területen található a limbikus rendszer, amely az agy evolúcióját tekintve egy ősibb struktúra. A limbikus rendszer egyes részei az emlékezésben, a belső egyensúly fenntartásában játszanak szerepet, és itt keletkeznek az érzelmek is, melyeket továbbít az agykéreg felé. Az agy legősibb része, az agytörzs, amely közvetíti az információkat az agy és a gerincvelő között, olyan alapvető életfunkciókat szabályoz, mint a szívműködés és a légzés ritmusa.

  • Az agy védelme:

A puha és sérülékeny agyszövet védelmet igényel. A csontos koponya mellett az agyat három köt?szövetes burok, az agyhártyák (meninges) is körülveszik: a kemény agyhártya (dura mater), a pókhálóhártya (arachnoidea), és legbelül a lágy agyhártya (pia mater). A pókhálóhártya és a lágy agyhártya közötti teret az agy- és gerincvelői folyadék (liguor cerebrospinalis) tölti ki. a folyadék csökkenti az agy súlyát és megvédi az ütődésektől, rázkódásoktól. Mivel a vér plazmájából képződik, az agy tápanyagellátásában is közreműködik.

Az agytörzs a gerincvelőt a thalamussal, a hypothalamussal és az agy más részeivel kapcsolja össze, a szervezet számos funkcióját szabályozza. Működése nem áll tudatos kontroll alatt. Legalsó, a gerincvelővel összeköttetésben lévő része a nyúltvelő, a középső része a híd, legfelül pedig a középagy (mesencephalon) helyezkedik el. A nyúltvelő szabályozza a szívműködés és a légzés ritmusát, valamint a nyelés, tüsszentés és köhögés folyamatait. A híd közreműködik a légzés ritmusának szabályozásában, innen erednek az arcmozgásokat, rágómozgásokat és szemmozgásokat irányító agyidegek. A középagyban található fekete vagy sötét állomány (substantia nigra) a tudattalan mozgásokat, a szembogár (pupilla) méretének és a szemlencse alakjának változását és néhány szemmozgást vezérel.

  • A limbikus rendszer:

A több részből álló limbikus rendszer körülveszi az agytörzset a nagyagy belső széle mentén. Részei a hippocampus, a mandula alakú amygdala, a hypothalamus, a thalamus egy területe és az ezeket összekötő boltozat (fornix). A limbikus rendszer az agy érzelmekért felel?s területe, itt keletkeznek az olyan alapvető emberi érzelmek, mint a félelem, a fájdalom, az öröm, a düh, a bánat és a szexuális izgalom. Szorosan együttműködik az agykéreggel, közeli kapcsolatot teremtve az érzelmek és a gondolatok között, ezáltal lehetővé válik az érzelmek és a gondolatok között, ezáltal lehetővé válik az érzelmek tudatos kontrollja, uralkodni tudunk érzelmeinken a körülményeknek megfelelően. A hippocampus a szexuális izgalom kialakításán kívül még a belső egyensúly fenntartását, a testhőmérsékletet és az éhségérzetet.

  • Agyfunkciók:

A gerincesek agyába ingerek érkeznek az érzőidegeken keresztül az érzékszervekből. Ezeket a jeleket a központi idegrendszer különböző részei feldolgozzák, majd választ adnak rájuk, reflexesen vagy tanult viselkedéssel. Hasonlóan kiterjedt ideghálózat indul ki az agyból, ami a test izmainak irányítását végzi. Anatómiailag, a legtöbb érző (afferens) és mozgató (efferens) ideg (az agyidegek kivételével) a gerincvelőhöz csatlakozik, innen jutnak tovább a jelek az agyba, illetve a gerincvelőn keresztül jutnak vissza.

A szenzoros bemenetet az agy feldolgozza, így lesz képes a veszély felismerésére, a táplálék megtalálására, a párválasztásra és egyéb bonyolult feladatokra. A gerincesek látó-, halló- és tapintó idegpályái először a talamusz meghatározott magcsoportjaiba kerülnek, majd az egyes érzékrendszerek specifikus agykérgi területeibe (látórendszer, hallórendszer, szomatoszenzoros rendszer). A szagló idegpályák a szaglóhagymában végződnek, majd a szaglórendszerben zajlik a további feldolgozás. Az ízlelő idegpályák információi az agytörzsb?l a szaglórendszerbe továbbítódnak.

A mozgás irányítására az agyban több, párhuzamos rendszer létezik. A motoros rendszer irányítja a szándékos izommozgásokat, a motoros kéreg, a kisagy és a törzsdúcok segítségével. A rendszer a gerincvelőn keresztül nyúl ki a mozgató idegekhez. Az agytörzsben található magvak vezérelnek számos akaratlan izomtevékenységet, mint a légzés vagy a szívverés. Egyes automatikus mozgásokat (egyszerű reflexek, helyzetváltoztató mozgások) a gerincvelő önállóan is képes vezérelni.

Az agy hormonokat is termel, amik a test más szerveire és mirigyeire hatnak; hasonlóan, az agy is reagál a test más részeiben felszabadult hormonokra. Az emlősökben az agyalapi mirigy szabályozza a szervezet legtöbb endokrin mirigyének működését, ezért a legfőbb irányító mirigynek is tekinthetjük.

A rendelkezésre álló bizonyítékok azt sugallják, hogy a fejlett agy tudatossága az agyban található számos rendszer közötti interakcióból fejlődik ki. Az emlősök kognitív funkciói az agykéregbe összpontosulnak, de támaszkodnak a középagyra és a limbikus rendszerre is.

Az agy állapotát a hormonok, a bejövő érzékszervi információk és a benne zajló kognitív feldolgozás határozza meg. A külső vagy belső forrásból érkező ingerek az éberségi szint általános növekedését indíthatják meg az agyban (ún. arousal), ami az agykérgi műveleteket az új információra fókuszálja. A megismerési tevékenység ezen összpontosulását figyelemnek nevezzük. A figyelem prioritása állandóan változik számos faktor függvényében (pl. éhség, fáradtság, hit, ismeretlen információk, fenyegetés). A fenyegetések kezelésével kapcsolatos egyik választ, a fight or flight („harcolj vagy menekülj”) -reakciót az amygdala és más limbikus struktúrák közvetítik.

  • Energiafelhasználása:

Az agy neuronjainak rengeteg energiára van szüksége. Bár az agy a test tömegének csak 2%-a, a szív kimenetének 15%-a, a test teljes oxigénfogyasztásának 20%-a, glükózfelhasználásának 25%-a esik rá. Az agynak a túléléshez percenként 0, 1 kilokalóriára van szüksége, ez az érték akár 1,5 kcal/min értékre is megnőhet keresztrejtvény-fejtés közben. Ez a nagy energiaigény számos állatfajban korlátot támaszt az agy méretének. A szelindekdenevérek és a simaorrú denevérekhez tartozó.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

Megosztás

Download mp3